Vegyük az oktatás biztosításának jelenlegi modelljét, amely számos kihívással jár:
- Nincs elég iskola, tanár, személyzet stb. ahhoz, hogy mindenkit megtanítson. Mindig lemaradás.
- A jelenlegi oktatási rendszer megpróbálja az embereket egy méretbe illeszteni, ahelyett, hogy minden egyes embert az Isten által teremtett egyedi szikraként használna ki. Ha minden gyermek a szenvedélyét követné, amit Isten beléjük helyezett, a társadalom tökéletes egyensúlyban lenne, mivel Isten tudná, hogy melyikből mennyit kell teremtenie egy társadalom számára.
- Az iskolába járáshoz szükséges pénz és idő mennyisége miatt a rendelkezők és a nem rendelkezők rendszere jön létre.
- A gyerekek nem tanulnak meg önállóan gondolkodni, ehelyett az alapján osztályozzák őket, hogy milyen jól papolják a meglévő tudást.
- Sok évnyi iskoláztatás, de a végén a diákok gyakran nem rendelkeznek gyakorlati készségekkel.
- A diákok a 10-12 éves alapképzésen felül éveket töltenek egy szakma elsajátításával.
- A jelenlegi rendszer kigyomlálta a kreativitást, és arra kényszerítette a gyerekeket, hogy olyanok legyenek, mint a felnőttek, ami a győztesek és vesztesek, a könyvből szerzett tudás vs. a könyvekből szerzett tudás elavult rendszerét tükrözi. alkalmazást, és a "nem vagyok elég jó" érzését."
- A tanulók által kapott oktatás nagy részét elfelejtik, mert soha nem alkalmazzák vagy használják.
- A tanulóknak gyakran nincs önbizalmuk, mivel egy-két tantárgyból kiemelkedőek lehetnek, de azt mondják nekik, hogy másokban nem jók.
- A rendszer fenntartása költséges, és a korán távozó tanulóknak nincs értéke, míg azok, akik befejezik, gyakran önbizalom és gyakorlati készségek nélkül maradnak.
- A gyerekek mindenhez értő, de egyikhez sem értő mesterekké válnak, és gyakran elfelejtik, amit tanultak, mert nem alkalmazzák, ami elpazarolt oktatáshoz vezet.
Milyen a jövő iskolája?
- A jövő iskolájában nincsenek tanárok. Minden évfolyam minden gyereke tanítja egymást, nyitott a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt. A tantervek rendelkezésre állnak, hogy mentális térképet nyújtsanak, de minden tanuló útja saját maga irányítja. Mentorok állnak rendelkezésre, akik tanácsot adnak az indulással kapcsolatban, válaszolnak a kérdésekre, és gyakorlati szakmai ismereteket nyújtanak.
- A gyerekek a szenvedélyüket követik, azt követik, amit tanulni szeretnének, azt a szenvedélyt, amelyet Isten ültetett beléjük, hogy kiegyensúlyozott társadalmat biztosítson. Isten mindannyiunknak különböző szenvedélyeket adott, hogy megteremtse a szükséges társadalmi egyensúlyt, és az iskola kihasználja ezt az egyéni szenvedélyt.
- A tanulók maguk határozzák meg a tantervüket, egyszerre egy vagy két tantárgyra összpontosítva, hogy elsajátítsák a mesterséget.
- Az első tantárgy elsajátítása önbizalmat épít, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ugyanilyen mesterien vágjanak bele az új tantárgyakba.
- Mivel a tanulás szenvedélyvezérelt, az elsajátítás természetesen és könnyedén jön, és olyan készséget biztosít, amellyel a diákok meg tudnak élni.
- Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a diákok gyorsan, mesterként végezzenek a szakmájukban, és büszkék legyenek a szakértelmükre.
- A pénz könnyedén áramlik ezekhez a diákokhoz, mert elsajátítják és élvezik a munkájukat, mivel hasznosították az Isten által beléjük oltott szenvedélyt.
- Az iskola tudásmegosztó környezetté válik, ahol a gyerekek, diákok és felnőttek szabadon cserélnek tudást. Minden területhez tantervi útmutató tartozik videókkal és oktatóanyagokkal. A tantervi tartalmak frissítéséért és megosztásáért azonban a diákok felelősek a hasonlóan gondolkodó diákokkal helyben és világszerte.
Példák
